Ohh, te csodás Korzika! Nem csak gyönyörű sziklás partjaid adtad nekünk, hanem számos csodás sajtot is, ezért hála neked, és hála a juhoknak is, akik tejüket adták, hogy mi élvezhessük azt rothasztott, érett formájában.
Mert ugye ha Korzika, akkor ott tehénről nem nagyon beszélhetünk, ott a juhok vannak nagy divatban, az ő nyers, pasztőrözetlen tejük került felhasználásra az U Bel Fiuritu készítésekor is.
Az, hogy a sajtot juhtejből készítik, még nem lenne túl nagy szenzáció, viszont a Korzikán őshonos juhok étkezési szokásai jelentősen eltérnek az egyéb juhokétól. Mivel ott az ember ritkán botlik az ember hatalmas, zöld füves legelőkbe, így a juhok is kénytelen beérni a "maquis" bokorral, némi vadon termő rozmaringgal és borókával, amelytől viszont tejük erősen fűszeres és aromás lesz, és ez nagymértékben befolyásolja a belőle készült sajt ízét.
Az I Bel Fiuritu korzikai jelentése ”szép, kicsi virág”, amit nagy valószínűséggel nem a sajt illatától ihletve találtak ki, hiszen az a virágillattól biza nagyon messze jár. Ennek illata átható, tömény, kifejezetten szagos. Brutálisan tömény ízében érdekesen keveredik az édes és a fanyar, állaga lágy, külső, narancsszín kérge vékony és ragacsos. Csodás kis sajt, de igazából, ahogyan azt az eladó is mondta: Ez férfinak való! Hölgyek, kezdők és lelkes amatőrök kerüljék!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése